Hatályba lépett a paksi hitel halasztott fizetéséről szóló szabály
Egy másik bank felé, euróban, de már fizetnie kell a magyar államnak.
Egy másik bank felé, euróban, de már fizetnie kell a magyar államnak.
Megváltoztak a körülmények, és újra fel kellene mérni a bő évtizede kitalált paksi bővítés hatásait. Erre figyelmeztet a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának alelnöke. A szakember azt mondja, nem a bővítés ellen van, viszont ahhoz, hogy megóvjuk a Duna élővilágát, és megmaradjon az ellátásbiztonság is, a jelenleginél nyíltabban és sokkal átgondoltabban, szakterületeket átívelően kellene végrehajtani a bővítést, egyesével számba véve minden régi és új kockázatot. Ehhez a meglévő blokkok üzemidejének bővítése adhat jó apropót.
Mellékvonalak bezárásáról döntött a MÁV jármű- és emberhiány miatt; kiderült, hogy a paksi szerződés módosításával Oroszország bármikor felfüggesztheti a hitelt; pénzügyileg is nehéz helyzetbe sodorta magát az FTC, ahogy kiesett a BL első selejtezőkörében. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Oroszország gyakorlatilag bármikor felfüggesztheti a paksi bővítéshez nyújtott hitelt a szankciókra hivatkozva, a feltételek nagyon rugalmasak. A hitelmegállapodás nem szabályozza részletesen, mi következne ezután, és milyen jogai lennének a magyar félnek. Újdonság, hogy Moszkva egy Oroszországban tartott magyar bankszámláról is leemelhet pénzeket.
A Paks II.-t építő orosz Roszatomtól garanciákat kellene követelni arra az esetre, ha Paks I.-et bármi kár érné az építkezés során. A bővítési szerződést azért kellett most módosítani, mert eleve rossz volt – mondja Mártha Imre, az MVM volt vezére.
A Paks II.-t építő orosz Roszatomtól garanciákat kellene követelni arra az esetre, ha Paks I.-et bármi kár érné az építkezés során. A bővítési szerződést azért kellett most módosítani, mert eleve rossz volt – erről is beszélt a HVG-nek adott interjújában Mártha Imre, az MVM volt vezére.
Az európai pénzek elapadása miatt kényszerül az ország a kínai akkus beruházásoknak ilyen mértékben kitenni magát, ami teljesen abszurd gazdaságpolitika – mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke a magyarországi akkumulátorgyár-beruházási hullámról.
Az atomenergia-hivatal a nukleáris biztonsági szabályzatok felülvizsgálatát végzi, de ennek semmi köze a paksi bővítéshez vagy Szijjártó Péterhez – szemben azzal, amit Szijjártó Péter mondott. Az EU engedélyezte a szerződésmódosításokat, de azokat a kormány nem hozta nyilvánosságra. Az alapozás folytatódik, pedig a végleges létesítési engedély még mindig nincs meg, a német irányítástechnika pedig nem kapott exportengedélyt.
Kijev szerint a cég támogatja az orosz terrorcselekményeket.
Egyre biztosabb, hogy az új paksi reaktorok irányítástechnikáját a franciáktól vesszük a német Siemens helyett – közölte Párizsban Szijjártó Péter külügyminiszter a hírt, amire régóta számítani lehetett, és ami furcsa mód azzal is összefügg, hogy Lázár János lefújta 115 új mozdony beszerzését.
A magas kamatkörnyezetben szépen fialtak a Paks II. befektetései, de a cég így is veszteséges lett, a költségek nagy részét a bérek tették ki. Pakson új városközpontot építenek a sok vendégmunkásnak.
„A veszélyhelyzetre tekintettel rendeleti úton” hirdetik majd ki a változásokat.
Jávor szerint így nem sikerült megszabadulni a problémáktól.
Csütörtöktől már engedély nélkül dolgozhatnak az Európai Unión kívüli külföldiek ezen a két kiemelt beruházáson.
Százötven, a ‘60-as évek technológiáját idéző villanymozdonyt lehetett volna korszerű járművekre cserélni a MÁV-nál, de a gyártó német Siemensre megorrolt a kormány. Lázár János szerint „már nem barátkozunk velünk”, így lefújják a 220 milliárdos beszerzést. Megtudtuk: ennek egyik oka lehet a pénzhiány, továbbá erős még a „bosszúfaktor” a Paks II. miatti német–magyar viszály részeként. Sőt, bejátszik Mészáros Lőrinc rosszkedve és a Budapest–Belgrád-projekt is.
A kormány továbbra sem árulja el, mely pontokon és hogyan változnak a paksi bővítés szerződései.
Kiegészítéseket kért a nukleáris hatóság az atomerőmű biztonsági jelentéséhez. Ennek elfogadása nélkül szinte semmit nem ér a tavaly kiadott létesítési engedély. A szakértő szerint úgy tűnik, az oroszok nem képesek a magyar, így az uniós nukleáris előírásoknak megfelelő tervekkel előállni.
A kormány folytatni kívánja a paksi bővítést, de legalábbis tudnak róla, hogy a kis, moduláris reaktorok rohamtempóban fejlesztett technológiája lehetséges opciót kínál. Lantos Csaba energiaügyi miniszter az MCC-n beszélt, mi is végighallgattuk.
Állítólag a paksi bővítés szerződéseinek fő paraméterei nem változnak – de minthogy ezek jórészt titkosak, ez ellenőrizhetetlen lesz, még ha a kormány ígéretéhez híven nyilvánosságra is hozza a módosításokat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón megerősítette, hogy a Roszatom hátrébb léphet a fővállalkozói szerepből.
Titkolja a kormány, mit módosítottak a paksi bővítésről szóló szerződésen, de Jávor Benedek volt EP-képviselő szerint lecserélhetik a jelenlegi fővállalkozó Roszatomot. Ha valóban erről van szó, annak nagyon komoly következményei lennének, például elszállhatnak az árak. Jávor szerint Szijjártó útjának időzítése nem véletlen, az USA által bejelentett szankciók környékére időzítették. Márpedig a listán nemcsak a Nemzetközi Beruházási Bank szerepel, de két Roszatom-leánycég is. Jávor szerint a kormány próbál előre menekülni, holott a háború kitörésekor megszabadulhatott volna ettől a „döglött" beruházástól.